Az űrbe tartottunk egy űrhajóval. A "kapitány" unokanővérem férje, Surfy volt. Nagyanyámra, Surfyre, a kutyára, Pumira és magamra emlékszem. Az űrhajó bejárata pont ugyanúgy nézett ki mint anyámék házában, ugyanaz a folyosó, ugyanaz az ajtó. Nagyon féltem az utazástól, tudtam, hogy az űrben nagy a nyomás és féltem, hogy ettől felrobban az űrhajónk. Emlékszem, nagyanyám még be akarta engedni a kutyát, aki a szokásos módon - a bejárati ajtónak ugorva - fejezte ki, hogy be szeretne jönni. Én mondtam neki, hogy ne nyissa ki az ajtót mert bejön a magas légnyomás és felrobbanunk. A kutya végül bejött de nagyon féltem. Surfy egy hatalmas folyosó végén dolgozott egy szobában. Folyamatosan beszélt egy másik űrhajóval. A folyosó elején, tőlem jobbra egy szoba nyílt, ami egy boncteremre emlékeztetett. Betegágyakat láttam, húskampókat a falon, mindenféle láncot, szúró és vágószerszámokat. Valakitől hallottam, hogy abban a szobában egy gyilkos hentes tevékenykedik, így tartottam a helytől és azt is tudtam, hogy aki oda bement az sose jutott el a szoba másik végéig.
Eljött az éjszaka, egy szobában voltam, az ágyon ültem, nagymamám már aludt. Ebben a szobában két ágy volt, de a szobát félbevágta egy fal amit meg lehetett kerülni és így lehetett a másik ágyhoz eljutni. Surfy bejött a szobába és kérdeztem tőle, hogy rágyújthatok-e. Azt mondta, hogy ne gyújtsak rá mert nem sokára amerikai katonák jönnek helikopterrel és kell nekik a hely. Ezután visszament dolgozni a folyosó végére. Én kimentem a szobából hogy helyet keressek ahol rágyújthatok. Tudtam, hogy kintre nem mehetek a légnyomás miatt, így csak a gyilkos hentes szobája maradt nekem. Bementem és láttam őt egy véres, sötét, műanyagszerű ruhában, az arca takarva volt. Miután megláttam el is tűnt és én végigmentem a szobán. A szoba a ugyanabban a folyosóban végződött amiből nyílt, kicsit odébb mint a másik bejárata. Ezután bementem Surfy dolgozószobájába de ő már nem volt ott. A monitorokat nézegettem és azt tudtam meg, hogy a Marsra tartunk és jön velünk egy másik űrhajó is. Volt valamiféle rendszáma is de már csak annyira emlékszem, hogy I betűvel kezdődött és 3 betű-3 szám formátumú volt.
Következő álom:
Az űrhajóból kirepültem. Fogalmam sincs hogyan, de nem ültem semmin, nem segített semmi sem repülni, egyedül csak én voltam. Egy összefüggő szárazföld felett repültem ami ki volt halva, nem láttam semmi mozgást. Miután a szárazföldet elhagytam láttam, hogy több, apróbb kis földdarab lebeg a távolban, középen pedig egy nagyobb van. Ezek a földdarabok élettel telik voltak. Volt rajtuk zöld növényzet és víz, a nap sütött. A középső lebegő földsziget közepén egy óriási fekete lény volt akit tűz vett körül és egy fekete korona volt a fején, a távolban vulkánkitöréshez hasonlót láttam. A lény annyira nagy volt, hogy még bőven a föld felett repültem de már a feje magasságában voltam, ekkorát még sosem láttam álmomban. Próbáltam leszállni hozzá, de nem sikerült. Nagyjából a lény magasságának feléig ereszkedtem mire odajött, megütött és az ütésétől kicsit odébb repültem, de nem zuhantam le, ezután pedig felébredtem.
